iroda@drszatmari.hu
Bérlettel, lakáshasználattal kapcsolatos kérdések
Albérleti szerződést kötöttem. A férfi közmunkán dolgozott. Azt ígérte, hogy fizet, de kifizetetlen számlákat hagyott hátra. Azt mondja, nem fizették ki, így ő sem tud fizetni, de a tartozást elismeri. Érdemes bemenni az illetékes önkormányzathoz, ahol elvileg kifizették a bérét?
Ha az albérlő a bérleti díj, illetve rezsiköltség tartozását elismeri, a legcélszerűbb lenne ezt a nyilatkozatát közjegyző által készített közokiratba foglalni, ami a tartozás megfizetésének kikényszerítéshez a későbbiekben esetlegesen szükséges eljárásokat jelentősen leegyszerűsíti.
Az önkormányzat azonban ilyen kérdésekben nem illetékes, a nemfizető albérlővel szembeni igényérvényesítés, amennyiben az albérlő a közjegyző előtt mégsem tenne nyilatkozatot, bírósági útra tartozik.
A tartozás megtérülése szempontjából fontos figyelemmel lenni arra a törvényi biztosítékra is, hogy az ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg.
A bérbeadó mindaddig, amíg a tartozás, így a zálogjog fennáll, jogszerűen megakadályozhatja az albérlő vagyontárgyainak elszállítását, részéről a vagyontárgy visszatartása, kiadásának megakadályozása jogellenes magatartásnak nem minősül.
Ha a bérlő (albérlő) nem fizet, a zálogtárgyakból a bérbeadó zálogjogának érvényesítése útján kielégítheti követelését.
(Lezárva: 2012. 03. 07.)
Kiadtam a földem bérlésre, ami most lejárt. A bérlő újabb 5 évre szeretné még művelni a földet, de még nincs újabb szerződés. Kiderült, hogy a bérlő csak tárcsázva vet, de úgy vélem, az nem helyes gazdálkodási gyakorlat. Vissza lehet vonni a bérleti szándékot erre hivatkozva?
Ha még a szerződést nem kötötték meg, a tulajdonos nem köteles újra bérbe adni az ingatlanát és ezt a döntését indokolnia sem kell.
Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy a szerződés megkötésének elmaradása esetén a szerződéskötést megelőző tárgyalásoknak is lehetnek következményei.
A bíróság ugyanis, ha a szerződéskötést megelőző tárgyalások során az egyik fél szándékos magatartása a másik jóhiszemű felet alapos okkal olyan magatartásra indította, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte, a kár megtérítésére kötelezheti a felelőtlenül ígérő, biztató felet.
Tehát ha a tulajdonos a bérlőt szándékosan arra biztatta, hogy tegyen meg különböző beruházásokat, mert a bérleti szerződés megkötése nem fog elmaradni, majd később mégis meggondolja magát, akkor a jóhiszemű, a tulajdonos ígéretében bízó bérlőnek jogos igénye lehet kára megtérítésére.
Ha azonban szándékos biztatás nem mutatható ki, a szerződés megkötése előtti tárgyalások során felmerülő költséget (például adásvételnél a vevő értékbecslést készíttet, majd a szerződéskötés megállapodás hiányában elmarad) az köteles viselni, akinél az felmerült.
(Lezárva: 2012. 03. 04.)
Használatba adtunk egy présházat és telket. Nem kértünk bérleti díjat, csak azt, hogy a használó tartsa fenn az épületet. Az illető felhívott, hogy nem fogja tovább használni a présházat, de amikor odautaztam, egy harmadik személy fogadott. Azt mondta, hogy ő a présházat albérletbe kapta, és a kulcsokat nem adja vissza, csak ha a beruházásai értékét megfizetem. Mit tehetek?
Amennyiben a felek között bérleti szerződés jött létre, azaz a használó a használatért cserébe vagyoni értékű szolgáltatást teljesít, akkor, ha azt a felek szerződésükben nem zárták ki, az ingatlan egy részét a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is albérletbe adhatja. De ez az albérleti viszony járulékos jellegű, ha tehát a bérlet megszűnt, ezzel együtt - külön intézkedés nélkül is - az albérlet is megszűnt.
Ha az albérlő a bérbeadó engedélye nélkül átalakításokat végzett, akkor első sorban nem neki van követelése a bérbeadóval szemben, hanem a bérbeadó követelheti tőle az eredeti állapot helyreállítását.
Amennyiben a felek között haszonkölcsön szerződés jött létre, azaz a használó ellenszolgáltatás nélkül használhatta az ingatlant, a további használatba adás súlyos szerződésszegés, azonnali felmondási jogot alapoz meg, és a kölcsönvevő felelős lesz mindazokért a károkért, amelyek a további használatba adás nélkül nem következtek volna be.
(Lezárva: 2011. 03. 20.)
Kivettünk egy albérletet, ahol nem kaptunk sem szerződést, sem számlát 6 hónap alatt, illetve ahonnan a főbérlő lánya miatt most azonnal költöznünk kell. Meg lehet ezt velünk tenni?
Ha, bár az igen célszerű, de a bérleti szerződést mégsem foglalták írásba, attól még az a szóban megbeszéltek szerinti tartalommal érvényesen létrejött. A magánszemélyek között a lakásbérleti szerződés szóban, sőt akár ráutaló magatartással is megköthető.
Természetesen ilyenkor a bérleti szerződés tartalma nehezebben, az eset összes körülményeinek figyelembe vételével, tanúk nyilatkozatainak és más bizonyítékok mérlegelésével rekonstruálható.
Elsőként azt kell feltárni, hogy a felek akarata szerint a bérlet határozott időre szólt-e, mert a határozott időre kötött bérleti szerződés az időtartam lejártáig rendes felmondással egyoldalúan egyáltalán nem szüntethető meg.
A határozatlan időre kötött bérleti szerződést viszont - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - írásban, cserelakás felajánlása és indoklás nélkül fel lehet mondani. A felmondási idő főszabályként nem lehet rövidebb három hónapnál. Ennél rövidebb felmondási határidőt csak súlyos szerződésszegés, rendkívüli felmondás esetére határoz meg a törvény, de a kiköltözési kötelezettség azért még ebben az esetben sem azonnali.
A felmondás következtében a bérlet a felmondási határidő leteltével megszűnik, nem szükséges hozzá az, hogy a felmondáshoz a másik fél hozzájáruljon.
(Lezárva: 2011. 03. 15.)
Egyik lakásom több éve üresen áll, állaga folyamatosan romlik. Szeretném, ha beköltözne egy család, hogy megóvja a lakás állapotát. Lakbért nem is kérnék tőlük. Milyen szerződést kell kötnöm?
Ingyenesen is átengedhető egy lakás használata, nincs olyan előírás, amely megkövetelné, hogy egy lakás használójától lakbért kell követelni. A tulajdonos és a lakó tehát egybehangzó akarattal úgy is megállapodhat, hogy közöttük a lakáshasználat ingyenes, szívességen alapul.
Az ilyen szívességi lakáshasználati szerződés azonban nem tipikus szerződés, a Polgári Törvénykönyv nem is szabályozza nevesitetten, szabályait csak a törvényi szabályok értelmezése útján vezethetjük le. Ennek alapján a lakáshasználatot szabályozó rendelkezések mellett az ingyenes szerződések, közelebbről a haszonkölcsön szerződés szabályait is megfelelően alkalmazni kell rá.
Így a szívességi lakáshasználat megszűnik, ha a kikötött idő eltelik, de akkor is, ha a szívességi használatba adó felmondja a szerződést vagy az ingyenes kölcsönvevő a lakást visszaadja. A kölcsönadó a szerződést tizenöt napra mondhatja fel. A kölcsönvevő a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja, a kölcsönadó ilyenkor a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.
Azonnali hatályú felmondásnak akkor van helye, ha a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált; ha a használatba vevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni; vagy a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott. De megszűnik a szerződés akkor is, ha a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak később szüksége lesz a lakásra.
A szívességi lakáshasználatba adás természetes feltétele lehet karbantartási kötelezettség előírása: de ha a használatba vevő által a használatba adónak rendszeresen természetben nyújtott teljesítmények értéke eléri az adott lakás vonatkozásában elérhető lakbér mértékét, a bíróság vita esetén az adott szerződést lakásbérleti szerződésnek minősítheti.
(Lezárva: 2008. 07. 22.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!